dianatura

természet, aromaterápia, illóolajok, természetes gyógymódok, természetes kozmetikumok, természetes ápolás vegyszerek, adalékok nélkül

Illatmesék
Lukácsiné Mészáros Irma írása

Mindenkinek van illat-emléke: összefonódhat ízzel, személyekkel, helyszínekkel, érzésekkel, élményekkel, eseményekkel, szerelmekkel, bánatokkal, születéssel, létezéssel, vagy akár a halállal.

Rendhagyó blogbejegyzés következik, ugyanis a következő lebilincselő olvasmányt nem én írtam, hanem kedves Irma néni gondolatai nyomán szövődtek. Lukácsi Pálné Mészáros Irma a dunaföldvári Magyar László Gimnázium nyugalmazott tanára, a diákok kedvelt pedagógusa: szeretettel emlékeznek rá tanítványai. Dunaföldvár meghatározó személyisége. Pedagógusi munkájának kiválóságát díjakkal, emlékplakettekkel méltányolták. Dunaföldvár díszpolgára. A Dunaújvárosi Hírlap újságírója.

Irma néni meleg szívű írásait örömmel olvasom. Mindig találok benne valamit, amivel több leszek. Mindig. Kivétel nélkül. Vélhetően ez hozta az ötletet: megkértem, írjon Olvasóimnak az illatokról. Szerettem volna Tőle valamit, ami az Ő ízlését, személyiségét, stílusát hordozza és az én szívemnek oly kedves téma. Napokig dédelgettem a gondolatot, hezitáltam, mire lett elég bátorságom és felkerestem. Irma néni örömmel, azonnal igent mondott! Hálás vagyok érte! Olvassátok szeretettel! 

 

„Egy-egy illat felidéz bennünk egy embert és egy egész életmesét.”

(Müller Péter)

Emlékeket mindannyian őrzünk. Kisebb-nagyobb tárgyakat, amelyeken szeretteink, szüleink, nagyszüleink keze nyomát, tapintását tudhatjuk. Nem a tárgy anyagi értéke határozza meg a szerepét, hanem valami, ami szemmel láthatatlan. Egy-egy virág, bokor vagy fa a kertünkben azért különösen kedves, mert rokonunktól, barátunktól, drága szomszédasszonyunktól kaptuk. Úgy érezzük, bár elmentek, így tovább velünk maradnak. De nem csak tárgyakat őrzünk. Ízeket és illatokat is.

Talán ez utóbbi a legelvontabb, de valamiért mégis nagyon erős emlék. Maga a szó eredete is a tovaillanóra, az eltűnőre utal. Ismerjük és használjuk az illékony szót. Vagy emlékszünk gyermekkorunk meséiből az „illa berek, nádak, erek!” varázsmondatra, amikor a mesehős gyorsan eliszkol, akár láthatatlanná válik. Ma tán kevésbé köztudomású, hogy az illat szó a régi illik, ’eltűnik, elszalad’ jelentésű igéből ered. Az Etimológiai szótár szerint magyarázata bizonyára az, hogy az illatok gyorsan terjednek a levegőben, és gyorsan el is tűnnek.

S hogy igaziból mégsem tűnik el minden illat? Miként őrződik meg mégis évtizedeken keresztül? Miért ivódik belénk? A lelkünkbe, az agyunkba? Lehet, hogy az agykutatók vagy más szakemberek erre választ tudnak adni. De talán az érzékszerveink közül a szaglás működését fejtették meg a legkésőbb. Az ezzel kapcsolatos kutatásért 2005-ben Nobel-díjat kapott Richard Axel és Linda B. Buck. Ezer génből álló géncsaládot fedeztek fel, amellyel képesek tízezer szagot megkülönbeztetni, de az orrunkban lévő szaglóhámokkal csak ezer szagot tudunk érzékelni – olvasom az interneten.

Mi, akik nem vagyunk a tudományos publikációk követői és értői, csak azt tapasztaljuk magunkon, hogy illatokra is emlékezünk. Helyesebben: egy-egy illat egész eseménysort idéz fel bennünk. Mint ahogy Proust regényében a Madeleine-sütemény illata és íze indított el egy emlékfolyamatot, talán mindenki elő tudja hívni magából gyermekkorát vagy életének fontos személyeit, állomásait. Ahogy Grecsó Krisztián regényvilágában a sárgadinnyét felvágva „valami közös illatot érez: a boldogság illatát, a gyerekkorét, a szabadságét.”

A friss eső utáni föld illata nekem azokat az órákat hozza elő, amiket édesanyámmal és nagymamámmal a hegynek nevezett domboldalon a szőlők között éltünk meg. A jácinté a szülői ház udvarát idézi meg, ahol tavasszal a kaputól végig sorban virítottak és illatoztak a fehér - rózsaszín jácintok. Az orgona pedig a ballagásra feldíszített iskolát juttatja eszembe.

grapes-957324_960_720.jpg

 

Biztos mindenkinek van illat-emléke – valamilyen ízzel kiegészítve, egy-egy süteményről, amilyet azóta sem evett. Anyai nagyanyám túrósbatyujának illata keveredik emlékeimben a kórházszaggal, hiszen együtt érkezvén beteglátogatóba, nekünk külön hozott a finomságból. Még utoljára. A szegfűszeg a téli falusi disznóvágás forraltbor illatához kapcsolódik, a vanília pedig a karácsonyi kis kiflikhez. Karácsony! Akármennyire is kicsi volt a fenyőfa annak idején a szobánkban, illata valahogy betöltötte a házat. Édesapám mindig az erdőből hozta. S a friss kenyéré! De szerettem hetente egyszer a pékhez menni, s azzal a két nagy veknivel hazafelé ballagni! Vagy a napon szárított, keményített, frissen vasalt ágynemű illata a jó nagy dunyhán, amelybe jól beburkolóztam a fűtetlen „elsőszoba” hidege elől.

 

A későbbi időszakokból is őrzök illatemlékeket. Már egyetemistaként Leningrádban egy évig egy olyan tízemeletes kollégiumban laktam, ahol nem volt zuhanyozó, mert a nyolc épülettömbhöz egy óriási „bányá”-t, azaz fürdőt építettek több száz zuhanyozóval. De mínusz húsz fokban, amikor már délután négy órakor besötétedett, kinek volt kedve elzarándokolni oda? Elképzelhető az az élmény, amikor egy barátnőm szilveszterre egy Néva-parti szállodába érkezett, s meglátogatván őt egy igazi fürdőszobai kádban nyakig merülhettem az otthonról hozott illatos habfürdőbe! Azt az illatot sem felejtem el soha!

Az illatok személyekhez is kapcsolódnak. Vonzódást érezhetünk, vagy a kapcsolat elmúltával is felidézhetik a szeretett lényt, a szerelmet, mert ahogy Patrick Süskind írja: „Az illatnak meggyőző ereje van, erősebb a szavaknál, pillantásoknál, érzelmeknél és akaratnál… az illat lélegzetünkkel együtt kerül a tüdőnkbe, betölt, elborít, és nincs ellenszere.” Intim tapasztalataimat most nem osztom meg, de eszembe jutott az a tanítvány, aki – miután nyugdíjazás miatt otthagytam az osztályt - pár hónap múlva azt panaszolta: hiányzik a tanárnő illata. Az első padban ült. Addig nem is gondoltam, hogy minden órán nem egyszerűn lát és hall engem, hanem érez is.

Állítólag egy csecsemő meg tudja különböztetni saját édesanyja mellének illatát másétól. Az anyának meg a babaillat felejthetetlen. Amikor először vettem kezembe első kisunokámat, az illatától saját anyai élményeim jöttek elő rendkívül intenzíven.

De ránk, emberekre is jellemző a bőrünk illata. Azt írják, a természetes feromonok olyan – akár tudatalatti – információkkal szolgálnak, amelyek ismerkedéskor és szexuális kapcsolat kialakításakor is kulcsfontosságú szerepet játszanak. – Az illat ugyanis a potenciális partner génjeiről nyújt felvilágosítást. Így a nők az illat alapján azokat a férfiakat választják, akiknek a DNS-állománya a lehető legnagyobb mértékben eltér az övékétől – magyarázta Hanns Hatt, a bochumi Ruhr Egyetem tudósa. Ha a bőr igazi illatát érzi – tehetjük hozzá.

on-a-yacht-2920946_960_720.jpg

Tudjuk, hogy az állatoknak erőteljesebb a szaguk, s sokkal jobb a szaglásuk, hiszen ez az életben maradáshoz, a fajfenntartáshoz szükséges. Nemrég tudtam meg, hogy a méhek - viszonylag gyenge látásuk ellenére - ezért találnak vissza mindig ugyanabba a kaptárba. Az anya petelerakáskor ugyanis egy speciális illatanyagot bocsát ki, s a család minden tagja, sőt a kaptár is ilyen illatú. Biztos ezt érzik az adott család méhei otthon-illatnak. J Mint ahogy mi is érzünk valami ilyesmit, ha hazaérünk. Jó, ha lakásunknak otthon-illata van. Oda szeretünk hazamenni. Oda szeretnek hazajönni a gyerekeink.

Persze nem csak illatokra, szagokra is emlékezünk. (A magyar nyelv milyen szépen megkülönbözteti. Nem mindegy, hogy szagot vagy illatot érzünk, amikor szagolunk. Bár az utóbbi időben egyesek használják a megillatolni” alakot. Kóstolgatom, „szagolgatom”, de nekem nem ízlik, nem tetszik.)

Egy adott szag emlékeztethet egy helyre, kellemetlen vagy tragikus szituációra.

A fertőtlenítő szaga egy haláleset után hosszú ideig azt az eseményt juttatta eszembe. Öreg szagot érzünk, ha belépünk egy régi házba, ahol elhagyottan él egy nagyon idős ember. De kisdiák gyermekeimet az iskolából hazatérve mindig a fürdőszobába küldtem először, mert átható iskolaszagot éreztem rajtuk.

Bár a szakemberek úgy vélik, hogy a rossz szagok erősebb benyomást gyakorolnak az emberre, valahogy nyilván így is védekezünk a negatív hatás ellen. Úgy érzem, én jóval több illatra emlékszem, mint szagra. Lehet, hogy ez is attól függ, pozitív vagy negatív szemléletű az ember?

Az illat-emlékeket nem tudjuk úgy felidézni, mint másféle emlékeinket. Nem tudjuk lerajzolni, lefesteni, sőt a hétköznapi ember szókincse is elég szűkös a megnevezésére. Költői eszköz, a szinesztézia kell hozzá. Mert ott „egymásba csendül a szín és a hang s az illat.” – ahogy Baudelaire híres versében, a Kapcsolatokban olvassuk. Tanítványaim mindig megdöbbentek ezeken a sorokon:

„Vannak gyermeki húst utánzó friss szagok,
oboa-édesek, zöldek, mint a szavannák,
- s mások, győzelmesek, romlottak, gazdagok,

melyek a végtelen kapuit nyitogatják,
mint az ámbra, mosusz, tömjén és benzoé:
test s lélek mámora zeng bennük ég felé.”

 

Emlékek. Van sok, amit tudatosan felidézünk, elmesélünk, így még kevésbé hullnak ki az idő rostáján. De akadnak emlékek, amelyek a tudat alatt őrződnek egy jó ideig, aztán egy-egy illattal társult helyzet, egy ölelés vagy valami más mégis hirtelen előhoz mindent.

Hogy miért? Talán Diána, akinek kérésére elgondolkodtam, elméláztam kicsit az illatról, egyszer magyarázatot ad erre.

 

Lukácsiné Mészáros Irma

A bejegyzés trackback címe:

https://dianatura.blog.hu/api/trackback/id/tr3113819340

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Hírlevél

dianatura

A természet adta lehetőségek kiaknázása vegyszerek nélkül, hogy olyan közel kerüljünk a 21. század elektroszmogjában a természethez, a természetes gyógymódokhoz, természetes bőrápoláshoz, természetes tisztálkodáshoz, önmagunkhoz, amennyire őseink voltak képesek! Állítsuk vissza lelki és testi harmóniánkat aromaterápiás krémekkel, olajokkal! Óvjuk magunkat a káros anyagoktól, hiszen mi magunk is a természet részei és részesei vagyunk! Tanítsuk meg babáinknak, lányainknak, fiainknak, férjeinknek, szeretteinknek a valódi értékeket, az igazi szépséget, a csodás természet elbűvölő erejét!

Friss topikok

Címkék

001 (1) 101 (1) abszint (1) Advent (1) állati illóolaj (1) alumínium-só (1) alvás (1) ámbra (1) ámbráscet (1) ánizs (3) anyatej (1) ápolás (14) arcfestés (1) aromadiffúzor (3) aromaterápia (12) aromavíz (3) baba (2) baba-gyermek (10) barlang (1) bergamott (1) betegség (12) boldogság hormon (1) bőrápolás (2) borsmenta (1) búzavirág (1) cibetmacska (1) cickafark (2) citrom (10) citromfű (1) citromsav (1) Citrom illóolaj (1) citronella (1) civet (1) damaszkuszi rózsa (1) darázscsípés (1) dezodor (5) Dianatura (3) dísz (1) DIY (13) dúla (1) édeskömény (1) egészség (32) ékszer (1) emésztés (1) énidő (1) esőerdő (1) Étel recept (1) eukaliptusz (6) ezüst (1) faggyú (1) fahéj (3) fájdalom (2) fejfájás (2) fény (1) fenyő (2) fényvédő (1) Fertőtlenítő (3) festék (1) feszültség (1) fogfájás (1) foghúzás (1) fogorvos (1) forralt bor (1) fürdőbomba (4) Gattefosse (1) geránium (4) gyerek (1) gyereknevelés (4) gyermek (1) gyógymód (1) gyömbér (2) gyulladás (1) halál (1) Halloween (1) Handmade (1) házipatika (1) háziszappan (10) háztartás (4) Háztartás (1) hidratálás (1) hidrolát (1) hipertónia (1) hivatás (1) ho fa (1) ibolya (1) illat (6) illatos verbéna (1) illóolaj (25) illóolajok (1) interjú (3) írisz (1) iskolás (1) ismeret (19) izomláz (1) izsóp (1) izület (1) izzadás (2) jázmin (1) jojobaolaj (2) kakukkfű (1) kakukkfű tujanol (1) kamilla (2) Karácsony (5) kardamom (2) Kasztíliai háziszappan (1) kékkamilla (1) kémia (1) Kenőcs (1) kerti kakukkfű (1) keserűnarancs (1) kezdet (1) Kézműves (2) kókuszzsír (1) kömény (1) köptető (1) környezet (1) körömbomba (1) körömvirág (1) koszmó (1) kötőhártyagyulladás (1) kozmetikum (2) kreatív (1) kristály (1) kristályterápia (1) kullancs (1) kurkuma (1) kúszó fajdbogyó (1) Lábfürdő (1) Leégett bőr (1) leégett bőr (1) levendula (10) Levendula (2) levendulakoszorú (1) levendulavíz (2) Levendula illóolaj (1) Levendula lány (1) lila (1) magas vérnyomás (1) majoranna (3) mandarin (6) masszázs (4) méhcsípés (1) mellrák (1) menta (1) mézeskalács (2) Mikulás (1) Mikulásgyár (1) mirha (1) mosás (1) mosószer (2) mósusz (1) (1) muskotályzsály (1) muskotályzsálya (1) narancs (1) nátha (1) neroli (2) nőnap (1) nyákoldó (1) Nyugtató (1) nyugtató (2) ő (1) olasz szalmagyopár (2) olívaolaj (2) olíva olaj (1) önismeret (1) önvizsgálat (1) orangután (1) orbáncfű (1) oreganó (1) orr (1) orrcsepp (1) orvosi zsálya (1) otthon (2) oxitocin (1) pálmaolaj (1) pálmarózsa (2) parabén (1) paraffin (1) parfüm (3) Pattanásos bőr (1) petit grain (1) pézsmaszarvas (1) pszichológia (1) pszichológus (1) q (1) rajz (1) recept (5) reuma (1) rovar (1) rovarriaszás (1) Rovarriasztó (1) rozmaring (2) rózsavíz (1) sheavaj (1) siker (1) sminklemosó (2) stresszoldó (2) Stresszoldó (1) súrolószer (1) szaglás (1) szaglásgyengeség (1) szakértő (22) szantál (1) szappankészítés (1) szappantartó (1) szarkaláb (1) szegfűszeg (5) szelid gyógymód (1) szerecsendió (2) szex (1) Színterápia (1) szódabikarbóna (3) szoptatás (1) szőrtelenítés (1) szülés (3) szúnyog (1) teafa (8) Teafa illóolaj (1) temészetes (1) teniszkönyök (1) terapeuta (1) térfertőtlenítés (3) természet (3) természetes (1) tetű (1) tisztálkodás (2) tömjén (1) TOP 10 (1) történelem (5) túra (1) ünnep (9) üröm (1) üzlet (1) vadgesztenye (1) vadlevendula (1) varádics (1) vásár (1) védőnő (1) vendég (1) Vérnyomáscsökkentő (1) Virágcsokor (1) virágvíz (1) visszér (1) vízgőz-desztilláció (1) wellness (2) workshop (1) ylang-ylang (1) zsálya (1) Címkefelhő